A SPARban megint vödrös narancs akció van.

Ergo megint megy az egyensúlyozás, a dzsengázás, ki tud egy vödörre ráügyeskedni egy másik vödörnyit. Persze ahogy mozdul a futószalag, fél vödörnyi (per vödör) gurul szanaszét, de még így is másfél az annyi. "Kedveském, tegye már zacskóba nekem, ami legurult!"

A család meg otthon egy hónapig narancsot zabál, már mindenkinek marja a húgyhólyagját is, de jó vétel volt. Még így is, hogy egy vödörnyi ott rohad. De inkább, mint a boltban vagy másnál.

Ez ilyen, suttyóságban vitamindúsak vagyunk.

- Látod cica? Ez egy automata töltőceruza. Azért automata, mert nem kell nyomkorászni, úgy is jön belőle a hegy.

- És azért ceruza, mert fog az űrben is.

Asszem nagyon profin kezdtük az új évet. Meg azt is hiszem, tudom, mit kap a pacák névnapjára.

Tegnap ugyanis az év utolsó (kissé destruktív) megmozdulásaként sikerrel kimostam...

a pendrive-ját. Szívás.

Csak röviden: 2009+1=2010.

Boldog újévet!

Volt szerencsénk egy 5 fős családdal a hátunk mögött megnézni. Nagyjából 10 perces késéssel indult a vetítés (mármint a reklámoké és előzeteseké is), ám ők még erre is rálapátoltak pár percet. Ha nem láttuk-hallottuk volna a bevonulásukat, akkor is észrevettük volna, olyan büdös volt az apuka. Aztán mögöttem az egyik gyerek bő 10 percig azon nyafogott, hogy de apa, nem fogok látni a bácsi fejétől. Apuka nem vette az adást, lévén feszt csörgött a bunkófonja, amin aztán fennhangon magyarázta, hogy de hát hívják fel a Jolánt, ő majd tudja a számot. Aztán anyuci helyet cserélt a kölyökkel, de ez mellékes, mert így is és úgy is tisztán hallhatta a fél mozi, ahogy élő spoilert játszott Réz András alaposságát Bakács Tibor kitartását Hajós András spontaneitását ötvözve Szepesi György lendületével és szuflájával. Ugyanis minden főbb, mellékesebb és lényegtelen mozzanatról értesültünk tőle átlag 10-50 másodperccel a bekövetkezte előtt: most 20 fokkal jobbra fognak lőni, most le fogja pisilni, meg fogja menteni, kifestik az arcát, megcsípi, helyet cserélnek, megnyomja a másik gombot is, kezet fognak fogni... Közben 5x5 liter popcorn nyitott pofával csámcsogva fogyott el, a nagy kóla meg a film felére, a végére meg az utolsó atomot is sikerült felszürcsölniük.

De ezek csak mellékzöngék, hozzá tartoznak a mozi varázsához, bunkóknak is telik mozira (fentiek alapján többször is) csak szappanra nem.

Maga a mesefilm megért egy popcorn majszolást, bár a megítélése erősen függ az elvárásoktól.

A történetről legtöbbet talán a végén megjelenő "To be continued" mond el (a cím is inkább a folytatásra tűnik passzentosnak). Ha elolvasod a 6 mondatos ismertető szöveget, akkor a film ahhoz még hozzátesz 1 mondatnyit. A sztori íve 100 perc alatt eljut odáig, hogy a gonosz kissé felülkerekedik és így előáll az a szitu, ami megoldásra vár. A következő részben, természetesen. Érdekes elgondolás, de nyilván bejön, mert a gyerkőc az első rész alapján választotta ezt a filmet. (Sőt, vannak, akik többször is megnézik, ugye.) Ennek ellenére nem lehetett közben unatkozni, mindig volt, ami lekötötte a figyelmet, mélyebb mondandó, apró poénok, vagy csak a puszta kivitelezés.

Ami kifejezetten üde pont, más látványvilágot kapunk, mint a már megszokott Disney/Pixar/DreamWorks csodavilágok. A villangók országának színes, kavargó megjelenítése például tetszett.

Mindent egybevetve -és persze lehámozva a hátsó kvintettet- ha egy kicsit ki akarsz kapcsolódni, hogy a gyerkőc jókat nevessen (legtöbbször veled együtt), akkor megnézendő. Ha csak nagyítóval átnyálazva osztani akarod az észt róla, hagyd ki!

A macskadíszítés nem bonyolult dolog. Még akkor sem, ha egyébként antiszocica boldog gazdáinak vallhatjuk magunkat. Íme a menete:

Készítsünk egy asztalidíszt. A mérete mindegy, lényeg, hogy jó csörgős, ám annál instabilabb tányérban legyen (a hipermarketekben kapható karácsonyi fémtányérok pont megteszik), és legyen a gyertya körül izgis lopnivaló. Már ami egy macskának izgis. Vagyis mindegy, egy papírzsepi is lehet akár. Ha ezzel megvagyunk, akkor szórjuk meg jó alaposan ezüst csillámporral és örvendezzünk annak, hogy milyen szépen csillog.

Ezután már nincs más dolgunk, mint lefeküdni aludni. Garantált, hogy a macska hajnali 4-kor fogja a járólapra leverni az asztalidíszt, amiről persze lehullik a fél fenyőágcsokor és a csillámpor 95%-a. Ezután hagyjuk, hogy felébredjenek a szomszédok (hajnali négykor ugye intelligens ember nem áll neki porszívózni), majd határozzuk el, hogy jó, már felébredtek, már porszívózhatunk. Biztosra vehetjük, hogy a macska EKKOR fog meghemperegni a leszóródott fenyőtüskékben és... a csillámporban.

Ezzel kész is a karácsonyi macska. Csillog-villog-boldog. Legalábbis vigyorog.

Nos... Az ember rendkívül kreatív, ha szeretteiről van szó. Vannak a pénzes kreatívok, és a pénztelen kreatívok. Utóbbiakból egyre több, bár a dickensi műben nem említett negyedik szellem, a Kapitalista Karácsony Szelleme ez utóbbiakra is feltétlen azt akarja rátukmálni, hogy márpedig az előbbi kreatívok csaoportjába tartoznak.

A pénzes és pénztelen kreatívok a Kapitalista Karácsony Szellemére hallgatva egyazon használati cikk-körből kívánják szeretteik minden igényét kielégíteni, minek következménye az olcsó, utángyártott, netán hamisított cikkek megjelenése a piacon. Ennek a pénztelen kreatívok rendkívüli módon tudnak örvendezni, hiszen lám! hasonló fantasztikumokat tudnak a karácsonyfa alá tenni, mint a pénzes kreatívok. Amíg a pénzes kreatív kedvenc rokona lószart kap, addig a pénztelen kreatív kedvenc rokona nejlon lószart!

Nem vicc, a karácsonyi vásárban egy hölgyemény fennhangon ezt üvöltötte a mobiljába, a negyedik szellem kitörései által stresszelt túlvégbeli kommunikációs félnek: "MEGVETTED MÁR AZT A NEJLON LÓSZART?"

Kiegészítés1: Mindamellett a karácsonyi árusok is jók egy ilyen vásárban. Íme a tél 17 pillanatából egy: "Tegnap volt a doktorházba' (gyk.: Dr. House), hogy a rendőr beteg lett a galambszartú'" - szintén fennhangon, szintén a karáncsonyi forgatag kellős közepén.

Nem hülyültem meg, de ügyfélnek T kellett.

T-pontban másfél órába telt, hogy kiderüljön melyik mobilinternetes USB stick működőképes Win7 64bit alatt. Oké, a másfél órából fél óra volt a sorra kerülés, de akkor is gáz, hogy egy ilyen infóhoz kell egy óra. Ráadásul végül csak "elvileg mennie kell" lett az eredmény. Oké, a V stick működik.

Aztán harmadik napja nem lehet csatlakozni, korlátozott a szolgáltatás. Mi a retek, mennyi idő kell az aktiváláshoz???

Végül pedig nem hiszem el, hogy a telefonos ügyfélszolgálaton egyszerűen nem lehet megtudni, mennyi idő az aktiválás, merthogy kizárólag csak gépnéni van. Ez nagy fakk.

Száradjon el az egerem, ha valaha T-akármit magamnak igénybe veszek... Arctalan, személytelen, rideg és logikátlan az egész.

Kieg.: Kiderült, hogy habár automatikusan kellett volna aktiválódjon, végül kézzel kellett aktiválja az ügyfélszolgálatos.

Kieg2.: Azt azért itt is hozzáteszem, hogy nem az egyszeri ügyintézővel van a gond, ő készséges volt. A rendszer, amiben dolgoznia kell, meg az ügymeneti lépések, amiket követnie kell, az szar.

Oké, a macska körbe van seperve körbesepertem a macskát.

Van erre valami babona?